Főoldal   Apróhirdetések   Cégjegyzék   Hírek   Hasznos infók   Állás   Kapcsolat   Médiaajánlat   Üzenőfal   Nagykanizsa  
    Linkgyűjtemény    Humor    Receptek    Horoszkóp    Érdekességek    Rejtvény    Játékok   
Üdvözöljük a Netimpex.hu információs portálon, melyen Nagykanizsa és a dunántúli régiók híreit, információit, hirdetéseit olvashatja. Lakossági apróhirdetését díjmentesen feladhatja. Kellemes böngészést kívánunk!

Beállítás kezdőlapnak
Ajánld ismerőseidnek!































ONLINE RÁDIÓK:

Petőfi

Kossuth

Lánchíd

Fantasy Radio

Poptarisznya.hu

Laza Rádió

Mégtöbb rádió és TV letöltéséhez kattints ide!





Nagykanizsa története

Nagykanizsa

Nagykanizsa és környéke történetének kutatása több mint százéves múltra tekint vissza. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítója múlt század végén az elsők között hívta fel a figyelmet a város történeti emlékeire.

Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először amikor ăterra Knysa formában említik. 1323-ban készült az első oklevél, amely először említi várat. A Kanizsai nevet csak az Osl nembeli Lőrinc utódai veszik fel. Mezővárosként 1409-ben említik először, fürdője (1423), ispotálya (1481) volt. Kanizsa két évszázadon keresztül a Kanizsai család birtokában van. 1532-ben kihal a család férfiágon, a birtok leányágon öröklődött tovább. A híres család utolsó sarja Kanizsai Orsolya volt, aki 1571-ben hunyt el, s ezzel kihalt a család.

1532-ben a Bécs ellen támadó török keresztül vonult Kanizsán és nagy dúlást követett el. A kanizsai vár megerősítése 1554-ben kezdődött meg. Az erősséget egy mesterségesen is felduzzasztott mocsár ölelte körül. Kanizsa Szigetvár 1566-os eleste után vált fontossá. Kanizsa nagyon megsínylette Szigetvár eleste után, gyakorivá vált a török pusztítás. 1568-ban Kanizsa királyi vár lesz. 1600 október 22-én a vár török kézre kerül. Kanizsa török vilajet központtá alakult. Átépítették és megerősítették a várat. A városban a müezzin mellett tanító is működött.
1690-ben felszabadul Kanizsa várát. Ezután 15 évig közvetlenül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá tartozik. Ezután a császár kivonja a katonaságot és a várat lebontásra ítéli, eladományozza a várost, így földesúri joghatóság alá szorítja.

Kedvező földrajzi helyzete miatt közben Kanizsa lakossága jelentékenyen gyarapszik. A gyors növekedés oka a bevándorlás. A lakosság zömmel szántófölddel és szőlőműveléssel foglalkozik, de szaporodik az iparos és a kereskedő polgárság is. A népesség gyarapodásával átalakul a város arculata és nagysága. A XIX. század közepéig csak egyetlen utcát láttak el szilárd burkolattal. Az első városi fenntartású iskola csak 1807-től működik, viszont nagy hírre tett szert a gimnázium, melyet 1765-ben nyitott Batthyány Lajos.

A XIX század közepén a 13.000 lakosú Nagykanizsa a legnépesebb és leginkább polgárosodott város Zalában. Az 1848-ban Jellasics 30.000-es seregével ellenállás nélkül foglalja el a várost, a horvátok megsarcolják és kirabolják Kanizsát. Azonban a pákozdi vereség után a kanizsaiak kiverik őket a városból. Az 1849-es tavaszi hadjárat sikerei csak rövid fellélegzést hoznak, az osztrákok véglegesen beveszik a várost. Megtorolják a forradalmat kivégzéssel, börtönnel, a lakosság anyagi tönkretételével, az önkényuralommal.

A kiegyezést követően merőben új viszonyok alakulnak ki a városban. A legszembeötlőbb változás a gazdasági életben látszik. A Déli Vaspálya Társaság 1860-ban átadja a Nagykanizsa - Prágerhof közti vonalat, amelyet a következő évben a Nagykanizsa-Buda vonal, illetve a Nagykanizsa-Barcs vonal követi még a 60-as években. Bankok jönnek létre. A XIX. században megalakultak az első -modern értelemben vett- üzemek:1842-ben a Weiser Gépgyár, amely kazánokat és mezőgazdasági gépeket állított elő olasz és török exportra, 1893-ban megalakult a Nagykanizsai Sörgyár Rt. ebben Francz Lajos villanytelepet üzemeltett. A város ipara egyre számottevőbb lett, a téglagyár, kefegyár, szeszgyár és a pótkávégyár sok embert foglalkozatott.
Kiszélesedett az oktatás is, 1867-től a gimnázium 8 osztályos lett. 1886-ban iparos tanonciskola alakul, 1872-ben majd 1891-ben polgári fiú- és leányiskola, 1895-ben felsőkereskedelmi iskola létesül a zsidó kereskedők jóvoltából. 1862-ben megjelenik a Zala-Somogyi Közlöny és 1874-től a Zala című lap. 1885-ben megnyílik a Városi Kórház. 1870-től elkezdődik az utak téglával való burkolása, majd a század végén elkészül a belvárosi közvilágítás. Ezidőben két hatalmas laktanya működik Kanizsán. Az I világháború első felében több mint 30.000 sebesültet ápolnak itt.

A trianoni békeszerződés után Nagykanizsa határszéli város lett. A lassan stabilizálódó rendszerben Kanizsa rengeteg helyi problémával küszködött, szegénységgel, a nagyméretű munkanélküliséggel. A város ipara és kereskedelme elvesztette a legfontosabb piacait. A nagy nehézségek ellenére a város igyekezett talpon maradni. Elkezdődik a vízvezeték- és csatornahálózat építése, új családi házas negyed épül a Katonaréten. 1926-ban megnyitják a Városi Zeneiskolát. A kórház tovább bővül, 1927-ben megépül a Városi Színház és 1933-ban a strandfürdő. A fontosabb utcákra bazaltkocka és homokaszfalt burkolat kerül, a város köztereit szobrokkal díszítik. 1928-ra befejeződik a Principális-völgy vízrendezése, a gimnázium beköltözik a Sugár úti laktanyába. Ennek pótlására megépül a város szélén a Gábor Áron laktanya. 1930-as évek végén felfedezik a zalai kőolajat és földgázt. Megalakul a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek központja Nagykanizsa lett.

A világválság újra felkavarja a közhangulatot, de 1930-as években megélénkül a város politikai élete, mely egyre szélsőségesebbé válik. A II. világháború újabb megpróbáltatást és nagy véráldozatot követel a város lakóitól, a pusztulás szélére sodorja Nagykanizsát. A nyilasok fasiszta brutalitása tetőzte be a háborús idők rémségeit.
1945. március végén érik el Nagykanizsát a világháború katonai eseményei. Az szovjet hadsereg 1945. április 1-jén felszabadítja a várost. Az 1947-ben történik a kommunista hatalomátvétel. Bekövetkeznek az államosítások, a választások helyett bevezetett szavazások majd a tanácsrendszer. A diktatúra, a nagy szegénység félelmet és ellenszenvet váltott ki a lakosságból. Az 1960-as években kibontakozó Kádár rendszer "puha diktatúrájával", reformjaival és az életszínvonal emelésével viszonylag hamar nyugalmat teremt. A viszonylag szabadabb légkör, a Nyugat-Európa tőkés országainak megnövekedett bizalma, az általános gazdasági növekedés Nagykanizsán is fellendülést hoz.

1990-ben megtartják az első szabad választásokat a rendszerváltás után. A rendszerváltás során megszűntek a pártbizottságok. Az új önkormányzati rendszerben a megyei jogkör nagymértékű visszavételével, valamint a megyei önkormányzatba delegált képviselők jogkörének egyidejű emelésével a város szerepe megnőtt. Ehhez járult az is, hogy Nagykanizsa egyike lett az ország húsz megyei jogokkal felruházott városának. A politikai pártok mellett a városban működő kulturális egyesületek, az egyházak, a település szépítésén munkálkodó szervezetek.

 

vissza

 



Keresés

Apróban
Cégjegyzékben


nagykanizsai webkamera

összes webkamera



Traffipax információk

Gyógyszertár ügyelet

Cinema Nagykanizsa Moziműsor

Bérkalkulátor (brutto-netto számítás)






































Google Kereső Utazás Szótár Valutaváltó Információk

web Nagykanizsa
VendégváróAdriaticaUtazóna





Statisztika Szerencsejáték Tőzsde információk TV-Mozi műsor
Az oldal nézettsége
ÖtöslottóHatoslottóSkandináv lottóLuxorKenóPuttóTangó BankwebeBroker
PortfolioÜzleti Negyed
Tv24.huPort.hu/TV

Port.hu/Mozi